A barátság üzenetét hordozva – Újra megnyílt Törökországban a Közel-Kelet legnagyobb örmény temploma

A Szent Kiriakosz-templom legutóbb 2012-ben nyílt meg újra az istentiszteletekre, miután több évtizeden át elhanyagolták. Kevéssel az újranyitás után azonban ismét megfosztották templomuktól a helyi örmény közösséget a török hadsereg és a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető kurd függetlenségpárti félkatonai csoportok közötti kiújult harcok következtében.

A török hadsereg és a kurd fegyveres erők időszakosan fellángoló konfliktusában a 2015 júliusában kitört harcok voltak a legvéresebbek az elmúlt két évtizedben. 2016 márciusában a PKK kurd állásaival szemben Törökország déli részén megkezdett katonai hadműveletek keretében az ankarai kormány elrendelte a Szent Kiriakosz-templom és a Tigris folyó partján álló város összes többi templomának államosítását. A kormány erről szóló rendelete a minisztertanács hivatalos közlönyében is megjelent; öt diyarbakıri templomot és több mint hatezer lakást érintett, javarészt a város történelmi központjában. A konfliktus újbóli fellángolása idején a templomot megrongálták, több tárgyat elloptak belőle.

A templom mostani hivatalos újranyitásán részt vett több állami, illetve helyi egyházi és közéleti tisztségviselő, többek között a konstantinápolyi örmény pátriárka, II. Szahak – aki május 8-án szentmisét mutatott be az újranyitott templomban –, valamint a török kulturális és turisztikai miniszter, Mehmet Nuri Ersoy.

A miniszter beszédében kiemelte, hogy Diyarbakırban a különböző kultúrák és vallások békében élnek egymás mellett, és minden közösség szabadon gyakorolhatja saját hitét. Kifejezte azon kívánságát, hogy a vallásgyakorlás helyei váljanak a testvérség és az egymás iránti tisztelet jelévé egész Anatóliában, és hangsúlyozta védelmük és megóvásuk fontosságát. A török politikus elmondta, osztozik az örmény közösség örömében, és emlékeztetett az újra megnyitott templom történelmi jelentőségére: „Tudjuk, milyen sokat jelent ez az épület, nemcsak a városban élő állampolgáraink számára, hanem a kulturális világörökség részeként is. A Közel-Kelet legnagyobb örmény temploma nyílik meg most újból. Úgy vélem, hogy ez a felújítás, mely közel 32 millió török lírába [körülbelül 752 millió forint – a szerk.] került, igen jelentőségteljes munka volt a kulturális örökség megóvásáért.”

Beszédében II. Szahak pátriárka is megerősítette, hogy a templom felújítását és az istentiszteletekre való újbóli megnyitását csakis az ankarai kormány e célra fordított forrásai tették lehetővé. „Nem férhet hozzá kétség – tette hozzá a pátriárka –, a templom megnyitása ünnepnap a diyarbakıri örmények számára. Még a diyarbakıri keresztény közösség létszámbeli fogyatkozásával szemben is mentőövvé válhat, hogy e templom újra kitárja kapuit, valamint a barátság fontos és jelentőségteljes üzenetét hordozza, segítve a török–örmény kapcsolatok javulását.”

*

Az örmény Szent Kiriakosz-templom a 14. században épült. Ez volt az örmény közösség legjelentősebb kultuszhelye az Anatóliai-félsziget déli részén egészen 1915-ig, amikor a régióban élő örmény lakosokat is deportálták és lemészárolták az örmény népirtás során. A templomot az I. világháború idején katonai főhadiszállásként használták, majd raktárként működött, míg teljesen elhanyagolták, egészen a 2012-ben kezdődött „újjászületéséig”.

*

Május elején a Törökország északi részén található Trabzon tartományban a nagy múltú, az Istenszülőnek szentelt Panagia Szumela-monostort is megnyitották a látogatók számára az omlásveszély miatt folytatott sokadik állagmegóvó munkálatot követően. A közelmúltban az ősi monostort egy zenés klip forgatási helyszíneként használták, egy koreográfusokból, zenészekből, dj-kből és táncosokból álló harminc fős stáb részvételével. Az eset – melynek során az ősi monostor mintegy diszkóvá alakult – számos vitát váltott ki, még a Kulturális és Turisztikai Minisztérium is vizsgálatot indított, hogy felderítsék a visszaélés politikai felelőseit, amely nem valósulhatott volna meg a minisztérium engedélye nélkül.

A Szumela-monostor különösen kedves az ortodox keresztényeknek. Egy ősi hagyomány szerint – magyarázzák az útikalauzok az Anatóliai-félszigeten található keresztény emlékhelyekkel és kultuszhelyekkel kapcsolatban – az Istenszülőnek szentelt monostor alapítása Barnabás és Szofroniosz görög szerzetesekhez köthető, akik a nekik megjelenő Szűz Mária utasításait követve Kr. u. 385-ben érkeztek a helyre, I. Theodosius császár idején.

A nehezen megközelíthető helyszínnek és erődítmény jellegének köszönhetően a monostor évszázadokon át sértetlen maradhatott. 532-ben, amikor hazatérőben volt egyik hadjáratából a perzsák ellen, Justinianus császár a monostornak ajándékozott egy ezüst urnát Szent Barnabás földi maradványai számára. A monostor az Oszmán Birodalomban is megmaradt a keresztény monasztikus élet fontos színhelyének, ennek az I. világháború és a görög–török háború vetett véget. A szerzetesek 1923-ban hagyták el végleg a szent helyet. Az elhagyatott monostort évtizedeken át fosztogatták, majd a török hatóságok a kilencvenes években rekonstrukcióba kezdtek, hogy megőrizzék a helyszínt mint kulturális jelentőséggel bíró épületegyüttest, ugyanakkor nagyon ritkán adnak engedélyt arra, hogy liturgiákat mutassanak be azon a helyen, amely olyan kedves a bizánci monasztikus tradíciónak.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír