Hermann Egyed könyve Kurbély György veszprémi püspökről – Érsekségi ékességek (101.)

A cikkben ismertetésre kerülő kötet a Veszprémi Püspökség egyik főpásztorának életútját mutatja be a 19. század első feléből. A kötetet Dr. Hermann Egyed premontrei szerzetes, püspöki levéltáros készítette, és 1947-ben jelent meg a Veszprémi Egyházmegye múltjából sorozat 11. köteteként.

Kurbély György a veszprémi püspökök sorában nem tartozik az országosan ismert nagy egyéniségek közé, nem kötődnek nevéhez a város építészettörténetét meghatározó maradandó alkotások. A veszprémi főpásztor 1755-ben született a Nyitra vármegyei Tuzsinán szegény szülők gyermekeként. A teológiát az esztergomi főegyházmegye növendékeként a nagyszombati egyetemen és a Pázmáneumban végezte el. Kiváló képességeinek köszönhetően gyorsan haladt előre az egyházi hierarchiában; már negyvenéves kora előtt esztergomi kanonok lett, és különböző egyházkormányzati pozíciókat töltött be.

Rosos Pál 1809-es halála után Ferenc császár Kurbély Györgyöt nevezte ki a veszprémi egyházmegye élére. A további lépések azonban nagy nehézségekbe ütköztek; a hivatalos beiktatás ugyan gyorsan megtörtént, azonban VII. Pius pápát Napóleon elfogatta, így a kinevezési iratokat nem lehetett Kurbélyhoz eljuttatni. A veszprémi főpásztor felszentelésére így csak a francia császár bukása után, 1815-ben kerülhetett sor.

Kurbély György kiváló képességű ambiciózus ember, apostoli lelkületű püspök volt. Kormányzásában jozefinista egyházpolitikai elveket vallott, de mindig hitelesen képviselte az Egyház érdekeit. Regnálása alatt nyolc új plébánia létesült; nagy gondot fordított a szegénygondozásra és az iskolaügy fejlesztésére. Támogatta Horváth János kanonok folyóiratának (Egyházi Értekezések és Tudósítások) megjelenését, amely az első magyar katolikus teológiai folyóirat volt. Kurbély György a főrendi és nemesi püspökök hosszú sora után az első alacsonyabb sorból származó főpap a veszprémi püspöki székben.

Munkáját az egyházmegye teljes keresztmetszetének canonica visitatio-k útján történő átvilágításával kezdte el. Ennek vaskos anyagai a napig rendelkezésre állnak, az ebben foglalt információk alapján pontos képet alkothatunk a korabeli egyházmegye viszonyairól. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből nyert információk birtokában több üggyel kapcsolatban rendelkezett, melyeken keresztül személyiségének mélyebb vonásai is megismerhetők. Az életrajzát ismertető könyv főként ezt a forrásanyagot vette alapul a püspök életútjának ismertetésekor.

Kurbély György 1821-ben hunyt el; a veszprémi székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Mivel erre az időszakra vonatkozóan kevés egyháztörténeti monográfia maradt fent, a kötet alapvető forrása egyházmegyénk újkori történetének.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír