Hagyomány és korszerűség – A 900 éves premontrei rend ünnepi konferenciát tartott Budapesten

A szakmai előadások előtt Fehérváry Örs Jákó OSB, a főiskola rektora köszöntötte a premontrei rend elöljáróit. Beszédében kitért arra, hogy a fehér premontrei és a fekete bencés habitus ugyan színben ellentétei egymásnak, de kölcsönös megbecsüléssel tekintenek egymásra, és a két rend közötti kapcsolatok mindig gyümölcsözők voltak. Mécs László premontrei szerzetesnek például a bencések adtak menedéket Pannonhalmán, és a pap költőt itt is helyezték örök nyugalomra.

A rektor kiemelte, a Sapientia főiskolán a szerzetesek a különböző rendek közös erőforrásait keresik testvéri közösségben. Fazakas Zoltán Márton apát, a csornai premontrei közösség elöljárója az egyik első hallgatója volt a főiskolának.

Balogh Péter Piusz OPraem gödöllői apát szintén megfogalmazta: „Itthon lehetünk itt.” A rendalapítóról, Szent Norbertről elmondta, hogy „Istenhez szögezett ember volt”, ki a papi viselet alatt szerzetesi bőrruhát hordott, nemes kanonokból lett aszketikus bűnbánathirdető, békességszerző és reformhirdető. Életstílusa, bár azt a maga korában is nehéz volt megélni, ma is tündököl.

A konferencia első szekciójában a rend történetéről és eszmei alapjáról hallhattunk előadásokat. Thomas Handgrätinger ennek bevezetőjében elsőként méltatta Ullmann Péter Ágoston OPraem nyugalmazott kormányzó perjelt születésnapja alkalmából, akinek megköszönte a magyar cirkária körében végzett munkáját és kiemelkedő tudományos munkásságát.

Kifejezte örömét, hogy

a kilencszáz éves premontrei rend Magyarországon 1162-től virágzik, túlélte a török kort, később a II. József általi feloszlatást és a kommunisták rendelte betiltást is. Igaz rá a Montecassino jelmondata: „Megnyesve virágzik”.

Ullmann Péter tolmácsolta az emeritus generális előadását a premontreiek kilencszáz évéről. A rend megalakulása visszavezethető Norbert 1115-ben történt megtérésére, amikor is egy villámcsapás miatt leesett a lóról, és közben hallotta: „Fordulj el a rossztól, és a jót cselekedd!” Bár nem volt kontemplatív szerzetes, de először magányba vonult, majd II. Geláz pápától engedélyt kapott a prédikálásra. Beszédei hatására sokan megtértek, özönlöttek hozzá az emberek. 1121 karácsonyán követőivel aláírták Szent Ágoston reguláját, melyben elköteleződtek a szegénységre, tisztaságra és engedelmességre. A rend hamar terjedt, a nyugat-európai alapítások után már 1134 körül Váradon is férfi és női kolostort alapítottak egymás közelében.

Thomas Handgrätinger kitért a jubileumi év ünnepségsorozatára, amibe ugyan a járvány beleszólt, de nem hiúsította azt meg. Megemlítette a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítását, a szeptember 10. és 12. között Gödöllőn rendezett konferenciát. Jövőre pedig nemzetközi premontrei nővértalálkozót szerveznek, hiszen a rend mind az öt kontinensen elterjedt.

Előadása végén az emeritus generális apát a rend jövőjével kapcsolatosan idézte Ferenc pápa szavait, mellyel kiemelte a premontreiek spiritualitásának lényeges elemeit: az Egyház megreformálást, a közösségi életet és az Istennek szentelt életet.

Boldvai Márton Bertalan OPraem arról tartott előadást, hogy Szent Ágoston szerzetesi eszményei hogyan vannak jelen a premontrei lelkiségben. Sokáig őt tartották a rend alapítójának, Norbertet pedig „helyreállítónak” nevezték. „Ágoston alapszövet, a rend struktúrájához tartozik” – hangzott el az előadásban.

Az egyházatya élettörténetének ismertetése után az előadó kiemelte, hogy

a premontrei rend küldetése a közösség: hogy egyetértésben egy szívvel, egy lélekkel keressék Istent.

Olyan liturgikus lelkiség az övék, mely apostoli lelkületben egyensúlyozza a bencések ünnepélyességét és a ciszterek szigorú egyszerűségét. Benne a liturgia és az élet egymástól elválaszthatatlan. Mindig fontos volt a néppel való közös zsolozsmázás, mely jó illatként terjeszti Krisztus üzenetét. Az első premontrei generáció tagjai, Szent Norbert rendtársai püspökök lettek, és szerzetesi káptalant hoztak létre például Magdeburgban és Brandenburgban is.

Juhász Katalin Ágnes OPraem arról beszélt, hogy a kezdetektől napjainkig a rend milyen szerepet töltött be a társadalomban. Már Szent Norbert is fontosnak tartotta a szolgáló szeretetet és az irgalmasság cselekedeteit, majd Fosses-i Boldog Hugó, Prémontré első apátja folytatta a szegények gondozását. A rend később élő  szentjei kórházat is alapítottak, foglyokat váltottak ki. Az előadó megemlékezett köztük Boldog Gertrúdról, Szent Erzsébet lányáról is.

A magyarországi premontreieknek fontos szerepe volt egészen 1874-ig, a közjegyzőség állami feladatkörbe helyezéséig az oklevelek kiállításában. II. Ulászló jogosította fel a rendet a hiteleshelyi tevékenységre, melyet Csornán, Leleszen és Somlóvásárhelyen gyakoroltak.

A II. József általi feloszlatás után I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rendet, de iskolák vállalására kötelezte őket. Három gimnáziumot létesítettek ekkor. Takács Menyhért apátról a délutáni szekcióban külön előadás is elhangzott, de a zsámbéki nővérközösség főnöknője fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az ő nevéhez köthető a cselédnyugdíjalap és a családi pótlék bevezetése is, és parlamenti képviselőként felszólalt a diákok túlterhelése ellen.

Juhász Katalin Ágnes a premontreiek által fenntartott gimnáziumok történetének ismertetése után kitért híres rendtársaikra. Olyan tudósokra, mint Kunc Adolf, akinek a nevéhez köthető a Foucault-inga felállítása és az első telefonkísérletek; vagy Károly Iréneusz, aki a röntgen és a drót nélküli távírás terén végzett úttörő munkát. Mécs László költő mellett megemlítette az építészetben jelentős vagy a zongoristaként induló rendtársaik neveit is.

A premontrei nővérek 1927 és 1950 közötti szociális szerepvállalásából, mely akkor ugyan a szegénygondozásra és a cigánypasztorációra fókuszált, Juhász Katalin Ágnes kiemelte Rozália nővér alakját, aki Mindszenten gettóba zárt zsidóknak vitt élelmet, és azt akár lóháton a nyeregre felállva dobálta be nekik. A hadikórházban a háború alatt minden sebesült katonát elláttak a nővérek, ha az ellenséghez tartoztak, akkor is.

Előadása végén Juhász Katalin Ágnes a zsámbéki nővérek szociális tevékenységét ismertette, mely kiterjed többek között a napközi otthon fenntartására, melybe 40 százalékban roma gyermekek járnak; a szegények étkeztetésére; a házi beteggondozásra; fogyatékkal élők ellátására. A Boldog Gertrúd Központ és a Fészek Fogyatékosok Nappali Ellátója jelentős szerepet kap a környék szociális ellátásában. 1996-tól működtetik a Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskolát, de bölcsődéket és játszóházat is alapítottak.

A zsámbéki premontrei prépostság feltárásának történetét Valter Ilona régész mutatta be. Vetített képes előadásából többek között megtudhattuk, hogy a 13. század eleji templom földrengés áldozata lett, a köveit elhordták a környékbeliek, abból építkeztek. Möller István nem állíthatta helyre a zsámbéki templomot, de a Lehel téri Szent Margit-templom felépítésében nagy szerepe volt. Lux Kálmán és Géza feltárási munkái után a régésznő kapta meg a templom feltárásának feladatát. A templomrom közelében talált 467 sír arról tanúskodik, hogy a 11. századtól kezdve a 18. századig temetkeztek ide a környék lakói. Vércsoportvizsgálatokból kiderült, hogy már honfoglaló magyarok is letelepedtek ide 1038 táján, majd 1100 körül franciák jöttek a környékre. Zsámbék első temploma egy körtemplom volt, melyre később egy magánegyház épült. 1234-ből maradtak fenn az első adatok a premontrei prépostságra vonatkozóan.

Az énekes napközi imaóra és az ebédszünet után Földváry Miklós és Orbán Csaba Frigyes OPraem beszélt a premontrei liturgia forrásairól, majd Körmendy Kinga a premontrei nővérek középkori nyelvemlékeit ismertette, Kovács Ágnes pedig Takács Menyhért szerepét vizsgálta a rend megújulásában.

A konferenciát beszélgetés zárta a Magyar Premontrei Cirkária elöljáróival.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír