Mártírságának biztos tudata adta az erőt számára – Díjnyertes kisjátékfilm Kucsera Ferencről

A Balogh Ernő Zoltán rendezte filmben Kucsera Ferenc megformálója Jászberényi Gábor; a Budapestről érkezett vörösterror-különítmény parancsnokát, Chudy Ferencet pedig Sütő András alakítja. A nem egészen húszperces alkotás csak villanásnyi képbevágásokkal, illetve éles hangeffektusokkal eleveníti meg a vörös terror brutalitását, kontrasztba állítva azt Kucsera Ferenc békességre és szeretetre való törekvésével.

A pincérfiúból különítményparancsnokká vált 21 éves Chudy Ferenc lelkében kettősség él: egyrészt bizonyítani akar felettesének, hogyha kell, kegyetlen is tud lenni a világforradalom győzelme érdekében, másrészt megrendíti őt a káplán sziklaszilárd hite, bátorsága, áldozatvállalásra való hajlama. Eszünkbe juthat róla Agnieszka Holland Megölni egy papot című mozija, amely Jerzy Popiełuszko lengyel pap meggyilkolását dolgozta fel. Ott a lengyel titkosszolgálat vezetője, Stefan az, akinek lelkét mélyen megérinti a Popiełuszkóból áradó békesség és szeretet, küszködik magával, de végül a gyűlölet kerekedik felül benne. Balogh Ernő Zoltán filmjében is elhangzik: a világ fiai a szeretetet gyűlölettel, a jót rosszal viszonozzák. Mindazonáltal csak a lelkekben élő krisztusi szeretet az, ami valóban megváltoztathatja a világot. Jézus Getszemáni-kertben való gyötrődése is bevillan a film nézése közben: az Úrhoz fohászkodó Kucsera Ferenc nem titkolja, hogy fél, de életét, sorsát teljesen a mennyei Atya kezébe helyezi: „a te akaratod legyen meg, ne az enyém…”

*

A vetítést követően Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója moderálásával kerekasztal-beszélgetésre került sor Balogh Ernő Zoltán rendező, Blanckenstein György szentendrei plébános, a film ötletadója és Magyar Endre történész-tanácsadó részvételével.

Utóbbi elmondta: ez a film nem történelmi alkotás, hanem elsősorban fikciós elemekre épülő művészi kisfilm. Rövid történelmi áttekintésében felidézte: Kucsera Ferencet még 1918 őszén, a Károlyi-féle őszirózsás forradalom idején Pilisszentlászlóra helyezték. Prédikációiban és újságcikkeiben is óvta a híveket attól, hogy bedőljenek a szélsőséges eszméknek. Forradalmi agitátorok járták a falvakat, így Pilisszentlászlóra is eljutottak, de a falu népe elkergette őket. A Népszava újság azzal vádolta meg Kucserát, hogy ő hergelte fel a népet, még azt is leírták, hogy pálinkával itatta őket. A káplánt decemberben visszahelyezték Szentendrére. A Tanácsköztársaság országos kikiáltását követően egy nappal, március 22-én a városban a szociáldemokraták vették át az irányítást. Két nappal később, 24-én letartóztatták Kucsera Ferencet, mert a cikkeiben keresztényszocialista eszméket hirdetett. Semlegességet ígért, ami azt jelentette, hogy tartózkodik a politikai megnyilvánulásoktól. Arról, hogy ezt követően a templomban elmondott prédikációiban mi hangzott el, nem rendelkezünk megbízható információkkal.

Blanckenstein György, a szentendrei Keresztelő Szent János-templom plébánosa közölte, elindította Kucsera Ferenc boldoggáavatási eljárását, és ezt Erdő Péter bíboros, prímás kedvezően fogadta. A vértanúhalált halt káplánt nagy tisztelet övezi Szentendrén, mondta György atya, és idézte az evangéliumi mondatot: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja felebarátaiért.” Kucsera Ferenc két emberért is feláldozta életét: az egyik az a nyolcgyermekes családapa volt, aki félreverte a Keresztelő Szent János-templom harangját 1919. június 24-én; a másik ember pedig Kada Mihály plébános, aki odaadta a kulcsot a harangot megkongató férfinak. Blanckenstein György az elmondottakhoz hozzátette, hamarosan hozzákezdenek egy dokumentumfilm készítéséhez is.

Balogh Ernő Zoltán rendező szerint az alkotás fő üzenete Kucsera Ferenc áldozata és hite. Több szentendrei iskolában is levetítették a filmet – nem csak katolikus intézményben –, és a hatás mindenütt ugyanaz volt: csönd, a gyerekek szemében döbbenet. Bár a film megtörtént esemény alapján készült, az elhangzó párbeszédek a képzelet szüleményei. A rendező elmondta azt is, sokat merített Kucsera Ferenc fennmaradt feljegyzéseiből. Hozzátette: mivel az emberiség egyik jellemzője, hogy a hatalmon lévők hajlamosak földbe taposni a náluk gyengébbeket, mindig időszerű a filmvásznon bemutatni egy olyan személyiséget, aki az élete árán is kitart elvei, hite mellett, a jót választja a rossz helyett.

Magyar Endre történész-tanácsadó kitért a lelkében vívódó Chudy Ferenc személyére is. Emlékeztetett rá: Kucsera Ferenc vértanúságának leghitelesebb forrása az, amit Chudy Ferenc mondott a kommün bukása után, 1919 szeptemberében a bírósági kihallgatásán. Ezek szerint Kucsera Ferencen a kivégzésekor nem látszott halálfélelem, és ehhez mártírságának biztos tudata adta az erőt számára. Az az ember mondta ezt róla, aki mielőtt parancsot adott volna a káplán kivégzésére, még egyszer megkérdezte tőle, hajlandó-e vallani…

Az este katartikus pillanata volt, amikor felállt egy ősz hajú, idős férfi, és el-elcsukló hangon, könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy az ő nagyapja, az 1923-ban elhunyt Valentin János volt az, aki meghúzta a harangot, majd elbujdosott az erdőbe legidősebb fiával együtt. Kucsera Ferenc megmentett akkor egy tízfős családot; melynek leszármazottai száma ma már több mint száz.

A rendezvény végén a jelenlévők imádkoztak Kucsera Ferenc boldoggá avatásáért.

Fotó: Fábián Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír