Az Eucharisztia tisztelete 165/7f

A szentmise áldozás utáni könyörgéseinek témája sok esetben az Eucharisztia bűnbocsátó hatása: „ez az isteni erőforrás mossa le bűneinket (ut hæc divina subsidia, a vitiis expiatos –  hogy ezen isteni segítség a bűnöktől kiengesztelve megtisztítson)”. Az Eucharisztia értelmezéséhez a liturgikus szöveg bizonyos szempontból militáris jellegű fogalmat használ: tartalékcsapatok (triáriusok), akik fölmentő seregként érkeztek a csatatérre. Ilyen értelemben a szentségi táplálékban jelen van számunkra az Istennel történő kiengesztelődés, amely a bűnt eltörli: „De amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és a törvény alattvalója lett, hogy azokat, akik a törvény alatt voltak, megváltsa, és elnyerjük a fogadott fiúságot” (Gal 4,4–5). Advent I-III. hetének szerdai és szombati – a III. hétnek nincs szombati miseszövege – szentmiséjén, advent III. vasárnapján éppen ezt kérjük az Atyától. Ez a gondolat, ez a lelkület készítsen föl minket a közelgő ünnepekre.

A szentségi ajándékok megtisztítják a lélek gondolatait és ítéleteit, szellemiségét (purificatis mentibus), hogy az eljövendő javakra vágyakozzunk (december 19). Karácsony II. vasárnapján is arra kérjük a Mennyei Atyát, hogy az eucharisztikus misztérium kegyelmi működése (huius operatione mysterii) mossa le bűneinket és igaz vágyaink teljesedjenek. Hamvazószerdát követő pénteken a következőket kérjük: az eucharisztikus misztériumban való részesedés törölje el minden törvényszegésünket és hibánkat (delictum), hogy jóságos kegyelmed orvosságára méltókká vájunk (remediis tuæ pietatis aptemur).

Nagyböjt I. vasárnapját követő pénteken az Eucharisztia szentségét olyan szent tápláléknak mondjuk, amely megújít, helyreállítja az embert az Istennel, felebarátjával és önmagával való kapcsolatában, hogy megtisztultan a régitől (vö. Róm 5,12.19–21; 6,1–14) az üdvösség misztériumának közösségébe vezessen. Eddig a vitium és a delictum fogalmak – a bűn általános fogalmai – szerepeltek a könyörgésekben, Nagyböjt II. vasárnapját követő hétfőn megjelenik a criminum fogalma, amely inkább az örök bíró vádjára vonatkozik tetteink alapján.

Az Eucharisztia misztériuma itt már communio! Ez a közösség tisztítson meg a tetteink következményeként ránk vonatkozó ítélettől: „De a másik megrótta ezekkel a szavakkal: »Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.« Aztán így szólt: »Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba!« Ő azt felelte neki: »Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!«” (Lk 23,40-43; vö. Mt 7,2; Róm 2,1-11; 5,16). 

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír